Cikkek

A csípőprotézis legfontosabb tudnivalói

2018. 09. 18. 12:55 | Dr. Zsákai Zsolt

Tartalomjegyzék:

- Mikor érdemes csípőprotézist beültetni
- A csípőízületi kopás tünetei és kezelése
- A műtét utáni rehabilitáció, lehetséges szövődmények
- Konzultáció, árak, időpontfoglalás



Mikor érdemes csípőprotézist beültetni

A fájdalomtól mindenki szabadulni akar. Az ember életében az egyik leginkább gátló tényező a fájdalom. A csípőízület protetizálása megszüntetheti a kopásos fájdalmakat, ezért napjainkban elfogadott módszer az életminőség javítására. Évente Európában nagyjából 800.000 csípőprotézis műtétet végeznek, Magyarországon pedig 12.000-15.000 közé tehető a beültetések száma. Ez a szám átlagosan évi 15 százalékkal nő és országokra bontva változatos és időszakos elosztást mutat a növekedés mértéke. Ez rendkívül magas szám. Természetesen megfelelő szakmai indok kell ahhoz, hogy valakinek protézis műtétet ajánljunk megoldásként. A következőkben vizsgáljuk meg azokat az okokat, amelyek a csípő elkopásához vezethetnek és szedjük össze a csípőprotézisekről tudható információkat.

 

A csípőízületi kopás tünetei és kezelése

A csípőízületi kopás egy összetett, jellegzetes panaszokat okozó állapot, melynek két fő típusát különböztetjük meg:

  • Elsődleges kopás, mely tulajdonképpen a porc elöregedése miatt alakul ki. A porc az életkor előrehaladtával folyamatosan elveszti minőségét és funkcióját, majd végül teljesen porcfosztottá válhat a csípő ízület.
  • Másodlagos kopás valaminek a következtében alakul ki. Ilyen okai lehetnek a csípőt érintő baleset, gyulladásos megbetegedések, tumoros megbetegedések, anyagcsere betegségek, gyermekkori csípő betegségek következményei, fejlődési rendellenességek, rosszul vagy nem kezelt csípő ficam, csípő impingement szindróma.



Előforduló tünetek

Jellegzetesen jelentkező, a lágyékhajlatba, farpofákba, combba sugárzó fájdalom képében jelentkezik. A folyamat előrehaladtával az éjszakai fájdalom, aktivitással összefüggő, erősődővé válik, majd végül állandósul. A járás nehezítetté válik, a betegek sántításról panaszkodnak. A csípőízület mozgása beszűkül. Ezt a mozgásbeszűkülést egy másodperc alatt meg lehet vizsgálni és szakember számára a differenciáldiagnózist meglehetősen egyértelművé és könnyebbé teszi. Az alsó végtagokat megcsavargatva - rotálva - az itt jelentkező, főként fájdalom provokálásával járó mozgásbeszűkülés mutatja a csípő státuszát.

Diagnosztizálás

Fent már említettem, hogy a megfelelő szakember néhány masodperc alatt a fizikális vizsgálattal már gyakorlatilag diagnosztizálni tudja az ízületi porckopást - arthrosis (artrózis). Ebben nagyon sokat segít az anamnézis, korábbi betegségek, gyógyszerek, valamint életmód, sportok ismerete. Mind-mind megerősíti a vizsgáló orvost, hogy helyes irányba gondolkodik e. Természetesen objektív módon is illik - vagy ha úgy tetszik a laikus beteg számára bizonyítható módon - megvizsgálni és kimutatni a betegséget. Ebben nagy szerepe van a röntgen film készítésének, mely már egyértelműen képet ad a betegség várható stádiumáról is és a műtéti tervezésben is segíthet. Bonyolultabb elváltozások esetén indokolt lehet CT készítése és kifejezetten nagy segítség a műtétet végző ortopédusnak a 3D rekonstrukciós kiegészítéssel kivitelezett CT. Szeretném kiemelni, hogy differenciáldiagnosztikailag - azaz hasonló tüneteket okozó betegségek elkülönítése - időnként nehézséget okozhat a betegség diagnosztizálása. A porckorong sérv, lumbágó, derékfájások, hátfájás, idegi gyulladások, isiász, csontritkulás, térdízület megbetegedései, Bechterew kór, csípőfájdalommal járó betegségek, gyulladások és egyéb mozgásszervi betegségek sokszor nagyon hasonló tüneteket is tudnak okozni, vagy megfordítva: a csípő kopása okoz a fenti betegségekhez nagyon hasonló tüneteket.

Kezelése

A csípőkopás kezelésének első lépése a megelőzés. Sajnos a megfelelő mozgásban gazdag, de ugyanakkor optimális terhelést biztosító életmód, a táplálkozás, a testsúlykontroll csak elodázza a kopás kialakulsását, viszont ezt akár hatékonyan is teheti.
A porc élettanából következik, hogy az ízületi mozgás javítja a porc anyagcseréjét, emellett a beteg ízület mozgatásának fájdalomcsíllapító hatása is van.
A tünetek csökkentésére gyulladáscsökkentő krémek, tapaszok, fizikoterápia, gyógytorna, valamint nem szteroid tartalmú gyulladáscsökkentők, szteroidok a választandók, azonban ezen utóbbiakról feltétlenül tudni kell, hogy hosszú távon szedve komoly gyomor, bél, máj problémákat okoznak, valamint a szervezetre káros hatásúak.
Ortopédiai segédeszközök használatával a terhelés könnyebbségét, valamint a járás lehetőségének, így az önellátás képességének megtartását tudjuk segíteni.
A másodlagos csípőkopás megelőzése tulajdonképpen az elsődleges betegség minél korrektebb és tökéletesebb kezelése. Nagyon fontos kiemelni, hogy minden olyan állapot, ami a csípő megbetegedését érinti, legyen szó kialakult betegségről, vagy fejlődési rendellenességről nagymértékben meg fogja határozni a csípő "élettartamát", vagyis várhatóan idő előtt fog a porc elkopni a beteg csípőben. Ezért a - teljesség igénye nelkül - csípőficam megfelelő szűrése, kezelése, balesetekben kialakult elváltozások anatómiai helyreállítása, gyulladások korrekt kezelése elengedhetetlen a további romlás elkerülése érdekében.
Természetesen a fenntiekből kiderül, hogy a konzervatív kezelés hosszas, figyelmes, az orvos és beteg részéről sokszor nagyon nagy türelmet és kitartást ígénylő lehetőség, amely egy idő után elveszti hatékonyságát és a folyamat előrehaladtával a panaszokat már nem tudja csökkenteni. Az ortopédiai szakrendeléseken nagy számban megjelent csípőkopásos betegeknél előbb utóbb műtéti indikáció kerül felállításra.
A csípőprotézis és a műtét fejlődése csakúgy, mint minden orvosi technika fejlődése a mai tapasztalatokkal nézve érdekes, sajátságos, és néhol hátborzongató utat járt be, de általában ki lehet jelenteni, hogy világszerte a műtétek nagy száma és az elért eredmények bizonyítják, hogy egy hatásos eljárásról van szó. A kopott csípő okozta életmód romlás szülte az igényt a módszer kialakítására. 

A különböző protézis fajták felosztásának ismerete az ortopéd szakmának fontos, azok kiválasztása, alkalmazása az ortopédus dolga. A megfelelő protézis kiválasztásánál egy felkészült ortopéd sebész nagy hibát nem ejthet. Mindenképpen a betegre, kis túlzással egyénre szabra választódik ki a protézis típusa. Idősebb, rosszabb általános állapotú betegen - akiknél például combnyaktörés után válik indokolttá a protetizálás - is más a választandó, valamint jó általános állapotú, vagy éppen fiatal betegnél is más. Az előbbi betegcsoportnál, a kisebb műtéti időt igénylő, kevesebb megterheléssel járó technika és módszer a választandó, mint a cervicocapitalis protézisek, melyeknél a lényeg, hogy a műtét után mihamarabb visszanyerje az önéllátó képességét a kedves beteg.

Korszerű csípőműtét eljárásNapjainkban a totál endoprotézis (TEP) vált nemzetközi standarddá, az arra alkalmas állapotú és életkorú betegeknél. Laikusok számára is egyre inkább köztudott hogy léteznek az úgynevezett cementes, valamint cement nélküli protézisek. A műtét lényegi része mindkettőnél ugyanúgy zajlik, ahogy a képen is látható a medencecsontba és a combcsontba speciális vésőkkel, marókkal, reszelőkkel kialakítjuk a megfelelő méretű implantátum helyét. A két technika itt válik külön. A cementes típusnál, egy csontcementnek nevezett kötőanyagba fog beágyazódni és rögzülni a protézis, míg a cement nélküli típusnál a protézis felszíne van bevonva olyan anyaggal, ami annak egy porózus felületi szerkezetet ad és a beültetést követően a csont fog ezekbe a mikro-csatornákba belenőni és végül ez a csontos összeköttetés biztosítja majd a megfelelő rögzülést. A két technika ötvözését hibrid technikának hívja a szakma. Téves az a nézet a betegek körében, hogy egyikkel vagy másikkal jobban járnak. Megfelelő csontszerkezet és csontminőség esetén, fiatalabb életkorban inkább a cement nélküli technika, idősebb korban, vagy rossz csontviszonyok esetén a cementes típus a szakmaibb választás. Mindenképpen a személyre szabva, a beteget kivizsgálva, ismerve kell a módszert kiválasztani. A két típus között a műtét utáni rehabilitació is tesz különbséget. Ennek általános elvei szerint a cementes protézis 2-6 hét után, a cement nélküli protézis 6-8 hét után terhelhető, de az újabb szakmai elvek megengednek ettől kevésbé szigorúbb protokollt is. Véleményem szerint is az operatőr, a műtétet végző orvos feladata a rehabilitáció ütemének meghatározása, hiszen Ő a műtét alatt látta, érezte, tapintotta a csont minőségét és megfelelő szakmai tapasztalattal tud véleményt mondani a szükséges tehermentesítés mértékéről, idejéről.

A technika és a tapasztalatok megszerzését követően egyre inkább népszerűvé válik az elülső feltárásban végzett, úgynevezett izomátvágás nélküli csípőprotézis műtét. Szokták ezt minimál invazív beavatkozásnak is hívni, bár véleményem szerint ez a megnevezés nem teljesen fedi a valóságot. Primer, azaz első protézis beültetése esetén magam is ezt a technikát alkalmazom, illetve a protézis cserét indokló műtétek bizonyos eseteiben is erre a technikára tértem át. A műtét során, a comb elülső részén a lágyékhajlat magasságában végzett, mintegy 8-10 cm-es behatolásból, izomleválasztás nélkül kivitelezett technikát nevezzük elülső feltárásnak.
A hagyományos feltárásokkal szemben több okból is előnyös. A fájdalom rövidebb ideig és sokszor kisebb mértékben jelentkezik, a gyógyulási idő csökken, műtét után a mobilizáció gyorsabban következhet be, ezáltal a rehabilitáció időtartama rövidül, kevesebb vérveszteséggel számolhatunk, esztétikai szempontból a műtéti heg kisebb, és elrejthetőbb az arra érzékeny betegek számára. A protézis ficamodásának valószinűsége csökkenthető, valamint a végtaghossz könnyebben állítható be. A műtét szinte bármilyen alkatú emberen elvégezhető, bár hozzá kell tenni, hogy bizonyos alkatú embereknél nehezebb a csípő protetizálása. Már a betegvizsgálatnál szembesül a sebész, különösen a röntgen megtekintése után, hogy milyen technikai nehézségekre lehet számítani. Ezt a feltárást lehet finomítani az úgynevezett bikini metszéses feltárásra, amely hölgyeknél válhat igénnyé és amelyet vagy a betegek már eleve kérnek, vagy a felvilágosítás alkalmával beszélünk róla. Az alábbi videón a műtét menete látható.


Meg szeretném említeni - nem elrettentés képpen, hogy bizonyos esetekben sajnos a protézis nem beültethető, vagy a beültetett protézis kilazulása miatt a csontveszteség olyan nagy, hogy másik protézis beültetése lehetetlenné válik, valamint egyes esetekben, mint például septicus állapot miatt a protézis eltávolításra kerülhet. Ezekben az esetekben - manapság már egyre inkább csökkenő számban - lengő csípő (Girdlestone-helyzet) állapotában hagyjuk a beteg csípőt, melyet ugyan csak segédeszközzel lehet terhelni, de fájdalmatlanságot, ezáltal pedig egy magasabb életszínvonalat biztosíthat. A csípőízület végleges elmerevítése napjainkban ritkaságnak számító eljárás.

A műtét utáni rehabilitáció, lehetséges szövődmények

Az internetes fórumokban néha felbukkanó rémhírek ellenére, az alábbi szövődmények ne rettentsék el a kedves betegeket, érdeklődőket, de butaság lenne azt hinni, hogy mindig minden a legjobban alakul. Napjainkban a műtét közbeni (intra-operatív) és műtét utáni (post-operatív) szövődmények a messze vállalható tartományban vannak. A jobb statisztikához a korrekt műtét előtti kivizsgálás, a kiforrott műtéti technika, a felkészült műtői személyzet, az ortopéd sebész szakmai felkészültsége, a gondos post-operatív ápolás, és gondozás mind hozzájárul. A legjellemzőbb szövődményeket az alábbiakban ismertetem:

Intra operatív szövődmények

Vérömleny kialakulása, cardio-vascularis szövődmények, érsérülés, ideg sérülés, csonttörés, izomsérülés, embólia. Ezek összességében nem mutatnak nagy százalékos megjelenést, de mindenképpen ezek tudtával, és veszélyével kell vállalni egy ilyen beavatkozást, hiszen a fenti szövődmények befolyásolhatják a műtét eredményességét, hosszú távú következményekkel, élet minőség romlásával, vagy időnként akár súlyos következménnyel is járhatnak.

Fertőzés

A fertőzések előfordulása a nemzetközi irodalomban kb. 1%, ami meglehetősen ritkának minősül. Fokozottabb kockázati tényező a cukorbetegség, és a máj megbetegedései, illetve a szervezetben máshol kialakult fertőzéses megbetegedés is szerepet játszik a protézis körüli fertőzések kialakulásában. Megfelelő antibiotikummal, műtéti feltárással, vagy végső esetben a protézis eltávolításával lehet uralni a helyzetet. Manapság a gennyes protézis kilazulások után egyáltalán nem reménytelen a reimplantáció, bár kétség kívül fegyelmezett kivizsgálást, és szigorú protokollt kell, hogy kövessen egy új műtét indikációjának felállítása.

Ficamodás

A protézis ficamodása, vagy ahogyan a betegek mondják "kiugrása" kb 4%-ban fordul elő csípőprotézis esetében. Ez a szám 20%-ra emelkedik revíziós (protézis csere) műtéteknél. Általában ez a műtét utáni pár hónapban következik be. Okai között a láb keresztbe tétele, rossz helyzetben beültetett protézis, a protézis kilazulása, mély ülési-hajlási helyzet, baleset szerepelnek leggyakrabban. Fedett helyretételt követően is indokolttá válik a műízület feltárása és az ízületi feszesség beállításának újragondolása.

Az elmozdulás és kilazulás tünetei

Egy csípőprotézis átlagos élettartama 12-15 év. A szervezet ezalatt az idő alatt - vagy szerencsés esetben később, kevésbé szerencsés esetben hamarabb - elkezdi "kidolgozni" magából a protézist. Tulajdonképpen egy védelmi reakció a szervezet részéről az idegen anyag ellen. A leggyakoribb hosszú távú szövődménynek tekinthető a protézisek steril kilazulása, elmozdulása. A steril kilazulás miatti protézis eltávolítást követő új beültetés kb 25%-ra tehető. A kilazulás jelei izotóp, illetve hagyományos röntgen vizsgálattal láthatók, melyek egyben a műtéti tervezést is segíthetik.

Végtag hossz változása

A csípő protézis beültetésénél a legfontosabb tényező, hogy végül stabil legyen a műízület. Ennek tükrében időnként a végtag hossz változhat, hiszen a megfelelő stabilitást esetenként csak egy hosszabb alkotóelemű protézissel lehet elérni. Elülső, izomleválasztás nélküli technikával ez a szövődmény kockázat csökkenthető.

Trombózis

Ma már rutinszerűen alkalmaznak az ortopédiai osztályokon trombózis profilaktikus szereket az alsó végtagi műtéteknél, de a trombózis kialakulása így is reális veszélyt jelenthet. A gyógyszerek, vagy injekciók mellé nagyon fontos a megfelelő torna, fáslizás és a mihamarabbi mobilizáció visszanyerése. A trombózis következménye lehet az embolizáció, ami változatos tüneteket produkálhat eltérő súlyossággal, így ennek elkerülése mindenképpen a kezelőorvos és a beteg közös érdeke.

Periprotetikus törés

A protézis közeli törések primer esetben kb 1%-ot, revíziós esetben kb 4%-ot képviselnek. Az ilyen nem kívánatos törések időnként nagy és szakmailag nehéz megoldásokat igényelnek, de megfelelő szervezeti, szakmai és technikai háttérrel eredményes gyógyulás érhető el.

Fémallergia

Nemzetközi irodalomban megjelent cikkek alapján úgy tűnik nincs végleges állásfoglalás a fémallergia és a protézis anyagválasztását illetően. A következő vélemények derülnek ki a szakirodalomból: egyes szerzők szerint a mély szövetek felől nem történik allergizáció, azok a tesztek amiket dermatológián végeznek fémallergia megerősítésére nem feltétlenül jelentenek segítséget az implantátum választásban, tünetmentes esetben nem indokolt a rutinszerű allegológiai vizsgálat, ismert fémallergia esetén a megfelelő anyagú protézis választás jelenthet egyfajta megnyugvást, bár a fém implantátumra adott mély szöveti reakció meglehetősen ritka. Az irodalomban javasolják is, hogy ne allergiának, hanem hiperszenzitív reakciónak (túlérzékenység) hívjuk azokat a tüneteket, amik valamelyest összekapcsolhatóak az implantátummal.

Vérvesztés

Nagy eret érintő sérülésnél, valamint a feltárás jellegéből következő összeadódó vérzésekből időnként komolyabb, a szervezetet megterhelő vér elvesztésére kerül sor. Ilyen esetben vérképző gyógyszerek, saját vér, vagy azonos vércsoportú idegen vér adására kerül sor szigorú szakmai szabályok szerint. Tapasztalat alapján az indokolt esetben adott vérkészítmény nagymértékben javítja az erőnlétet, a gyógyulást, a mobilizációs készséget, míg visszautasítása mindezeket negatívan befolyásolja.

Konzultáció, árak, időpontfoglalás

Munkám során azt tapasztalom, hogy a panaszok alapos kivizsgálása a kórházi körülmények miatt nem minden esetben biztosított, elegendő idő és diszkrét környezet hiányában. Ezért hoztam létre Miskolcon ortopédiai magánrendelést, hogy jelen és leendő pácienseimnek teljes diszkréciót garantálva tudjam kezelni panaszaikat a mielőbbi gyógyulás érdekében. Az árak menüpontban valamennyi általam nyújtott konzultáció, kezelés és terápia ára megtalálható. Az országban néhány magánklinikán végeznek térítés ellenében is a cikkben leírt izomátvágás nélküli (anterior) csípőműtéteket. Magánfinanszírozás keretin belül végzett műtétek ára nagyságrendileg 1.600.000 Ft. A műtéti előjegyzés és varólistára kerülés praxisomban kizárólag a hatályos jogszabályok rendje szerint történik.

Amennyiben kérédse van a leírtakkal kapcsolatban, kérem keressen elérhetőségeimen.

Az oldalon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk